2011. nov. 9.

2. forduló

Úgy látom senki többet harmadszor, folytathatjuk tehát összevert Iván történetét. 

Amikor az autóhoz ért, már kezdett erőre kapni.
- Ülj! - parancsolt a kis ebre, de az csak értetlenül figyelt. Farát lenyomta a földre, megsimogatta a fejét és kérlelte.
- Maradj így! Jó? Az pedig okos jószág lévén, nem ellenkezett. Körbekémlelt, de a város nem rá figyelt. Óvatosan próbálgatta az ajtókat, ám a fiatal Honda ellenállt a kísérletezésnek és nem akart kitárulkozni gazdájának. Villamos szakember lévén úgy érezte, ha bejutna, nem okozna gondot az elindí­tás. Szétnézett alkalmas eszközt keresve, mellyel fájdalommentesen bírhatná jobb belátásra a makacs autót.
A közelben építkezés területe volt, odaindult és mindenfelé szétdobált va­sakat talált. Találomra kiválasztott kettőt és igyekezett az üveget lejjebb feszí­teni. Apró szilánkok pattantak le a félénk beavatkozás hatására, de nem moc­cant. Reszkető kézzel babrált, s elégedetten állapította meg, milyen előre­látó volt amikor nem szereltetett be riasztót. Mivel az üveget nem szívesen törte volna be, előbb még megnézte a csomagtér ajtaját.
A résbe illesztette a nagyobbik szerszámot, amikor dobhártyája rezgéseitől kővé meredt.
- Játszadozunk? Szilveszter éjjelén?
Rémülten nézett hátra, és a rend őre tornyosult mögötte.
- Elveszítettem a kulcsomat - magyarázkodott Iván. Enyém a kocsi.
- Hát persze - bólintott kedvesen a járőr, és az egyéb papírok után érdeklő­dött.
- Semmim sincs, de otthon igazolnak. Éppen haza igyekeznék - könyörgött, de nem hatott a kifogás.
- Vége a bulinak, folytatás a kapitányságon! - közölte ellentmondást nem tűrő hangon a derek őrmester. Kezeket az autóra, lábakat szét! - parancsolta és esetlen mozdulatokkal próbálta hősünket megmotozni.
- Nem hagyhatom, hogy most becsukjanak - gondolta rémülten Iván, miközben hallotta, amint rendőre járőrkocsit hív a rádión.
Hirtelen mozdulattal vetette át magát a motorháztetőn, és fájdalmasan huppant le a másik oldalon. Erejét megfeszítve iszkolt az építkezés felé, és mire a közbiztonság őrzőjének agyából végtagjaihoz ért a parancs, hosszú másodpercek teltek el.
- Állj meg te gazember! - ordította, és nehézkesen lódult utána.
Iván erejét a félelem megsokszorozta, úgy érezte az életéért fut. Észre sem vette, hogy már nem kergetik. Kapkodva mászott át a törmelék kupacokon és kifulladva bújt meg a jótékony sötétségben.
Még hallotta a szirénázást, érzékelte a fényeket, de a kiskutyán kívül mást nem vezethetnek elő. Úgy lapult, mint nyúl a barázdában. Egyre csak figyelt és csak akkor mert megmozdulni, amikor már nem bírta tovább a mozdulatlanság fájdalmát.
- Nagy szarban vagy, Iván - állapította meg. Messziről érezni...

Mit lehet itt tenni? Ti  meddig bujkálnátok és utána merre tovább?

6 megjegyzés:

  1. Kezdett már besötétedni, és csak akkor mert megmozdulni. Körbenézett, és észrevett egy csavarkulcsot, amit elemel és magával vitte, mert érezte hogy ez egy peches nap lesz.
    Mikor kiment az építkezési területről, akkor kapja vissza szegény a tárcáját :) ! Hiszen már nála van a csavarkulcs, azzal fenyegetőzhet! De azért persze ne öljön meg senkit :-/ ...

    VálaszTörlés
  2. A hosszas várakozás közepette egyre inkább érezte az éhséget és már nagyon fázott. Kiskutyájával a nyomában megundul a város forgatagába, egy olyan helyet keresve, ahol felmelegítheti elgémberedett ujjait. Egy aluljáróban húzná meg magát, egy kis apróhoz pedig kéregetéssel jutna. Szerencséjére akad a közelben egy telefonfülke, hiszen értesíteni kell az asszonyt a helyzetről. Öröme sajnos nem tart sokáig, mert a telefon benyelné az érmét...

    VálaszTörlés
  3. Amíg a meneküléssel volt elfoglalva,észre sem vette,de most,hogy minden elcsendesedett körülötte,észlelete,hogy megsebesült és komolyan vérzik. Jó lenne orvoshoz jutni,ezért utolsó erejét összeszedve felkerekedik...

    VálaszTörlés
  4. Nekem nagyon nem tetszik, hogy csak úgy otthagyta a kutyát. Én úgy folytatnám, hogy a kutya utána futott és a szaglásával rátalált. Vagy Ivánnak van egy kutyasípja, amivel mindig rátalál a kutyája.

    VálaszTörlés
  5. Megvárná a sötétet és a buliba indulók forgatagában megpróbálja megtalálni azt a férfit, aki elvette a tárcáját. Persze valami fegyverrel felszerelkezve. Közben sajnálattal konstatálja,hogy a kutya nem maradt az autónál.

    VálaszTörlés