2012. febr. 28.

Kapaszkodom

... hogy le ne essek. Ma még sikerült! Túljutottam a válogatókon, irány a TV felvétel! Úgy elmondanám mi történt, de nem lehet. Azért nagy vonalakban, talán. Nem tudom voltatok-e már munkahelyi csapatépítő tréningeken? Ez valami hasonló volt. Körbe ültünk, volt egy személy a produkció részéről (ő döntötte el, ki mehet tovább), olyan játékvezető féle. Tulajdonképpen neki kellett eladni magunkat. Játszottunk, ismerkedtünk. Mindenki bemutatkozott, én voltam az utolsó és nálam hangzott fel az első nevetés (pedig Jutka néha azt mondja, nekem nincs is humorérzékem). A műsornak megfelelő játékokat játszottunk, csak itt nem volt betű segítség. Kaptuk a kérdéseket, a hölgy pedig jegyzetelt. Aztán elvonultunk, jött a következő csoport. A játékvezető megbeszélte magával (vagy mással is?) a dolgokat, aztán eredményt hirdettek. Egészen sokan megfeleltünk! Még nem tudni mikor lesz a TV felvétel, de 2-3 héten belül. Ott dől el hogy játékos vagy ellenfél leszek. Azt mondták hosszú, fárasztó és unalmas lesz! Két teljes nap! Most furcsa érzéseim vannak. Idáig eljutottam, ez jó. Nem érzem magam butábbnak a nagy átlagtól. De mindenkinek van olyan kérdés, amire nem tudja a választ. Azonkívül az izgalom! A képedbe világít a reflektor, izzadsz, feszengsz, közben jó-pofiznak veled. Aztán felteszik a kérdést, anyja neve? Hirtelen azt sem tudod megmondani! Ma például egyetlen kérdésre nem tudtam felelni, de már a kérdésre sem emlékszem. Az biztos Shakespeare művéről volt szó, mondtak egy szereplőt, én mondjam a mű címét. Nem ismertem azt, sosem hallottam róla. De! A Hamleten kívül egy műve sem jutott eszembe, pedig 5-6 címet kapásból tudok, még ha a tartalmukat nem is ismerem. Már most többen is jártunk így. Mi lesz még ott? Pozitívan gondolkodom, van bennem vállalkozó szellem, de most egy kicsit megremegett a lábam. Attól tartok, nem fogok tudni egyetlen épkézláb választ sem kinyögni. Az pedig ciki lehet. Nem gondoljátok? Na jó, ha jobban belegondolok, ennek nem nagy az esélye, de mégis! Ez is benne van a pakliban. Ha leesek, szeretnék úgy, hogy mutattam valamit. Aztán ott van a szerencse. Ellenfélként, amíg a játékosnak van 2-3 passz a tarsolyában, alig van esély. Ha meg a nyereményed 100 Ft, na az a kitolás! Mindegy! Ezt már végig csinálom. Akár nyerek akár nem, ilyen még nem történt velem. Ki tudja lesz-e még újra lehetőségem? Kár ezen agyalni, próbálok egy kicsit készülni, aztán majd meglátjuk, mit ad a gép? Itt köszönöm meg az eddigi biztatásotokat, nagyon jól esett hogy velem vagytok. A TV adás idejét pedig majd megírom amikor túl leszek a felvételen. Azt nem hogy hogy sikerült, próbálom majd leplezni. Izguljatok ti is!

2012. febr. 23.

Talpon maradtam!

Legalábbis még egy ideig. Tegnap Maradj talpon! válogatáson vettem részt. Titoktartási nyilatkozatot írtunk alá, de azt hiszem néhány apróságot megoszthatok.
Először is fotó készült mindenkiről, sorszámmal a kezében.

Aztán egy általános elbeszélgetésen vettünk részt, ahol aki le tudta nyűgözni a szemben ülő interjúztatót, az tovább mehetett a második fordulóba. Nem hiszitek el, kivel találkoztam ott! Egy Tiffany-s hölggyel! Szerintetek mekkora esélye van egy ilyennek? Hihetetlen! Most nem mondom meg ki ő, de a honlapját én már többször is nézegettem. Kaptam egy-két tanácsot, és nagy örömömre szolgált, hogy én is tudtam neki újat mutatni. De szerintem nem csak ezért engedett tovább, volt még egy-két dolog a tarsolyomban. A többség elvérzett az első fordulóban, néhányan mehettünk tovább, ahol egy műveltségi tesztet töltöttünk ki 10 perc alatt. Azt kell mondjam, nem volt könnyű. Ezen is szerencsésen túljutottunk hárman, így a jövő héten próbajátékon vehetek részt. Ha az is sikerül, akkor jön a TV felvétel. Nem is tudom... A tegnapi fordulókon éreztem, hogy sikerülni fog. A jövő heti... az már keményebb lesz. Sajnos nem mondhatom el, mi vár ránk, de igyekezni fogok. Azt hiszem, ha nem mentem volna el életemben először ilyen válogatóra, mindig bánnám. Tulajdonképpen elégedett vagyok. Ha nem sikerül, akkor is élmény volt. Ha igen, még mindig nehéz lesz nyerni is valamit, a kamerák előtt az ember könnyen elfelejti a legalapvetőbb dolgokat is. De ennyire ne szaladjunk előre! Elég jól bírom a stresszes helyzeteket, és remélem lesz egy kis szerencsém is!

2012. febr. 21.

The Versatile Blogger-díj

Blithe megajándékozott ezzel az elismeréssel, amit újra csak megköszönök. Igaz ez nem a napokban történt, de most érzem csak hogy tovább adhatom.


Az alábbiakat illik tenni a szerencsés díjazottnak:
- megköszönni,
- 7 dolgot mondania magáról,
- tovább adni 15 bloggernek, akit kedvel.

Az én 7 infom:
- nem tudok síelni,
- mostanság azért nem horgászom, mert sajnálom a halakat,
- nagy Alien rajongó vagyok,
- gyakorlatilag a teljes lakás felújítást magam végeztem,
- idén paradicsomot szeretnék ültetni virágládába,
- magamtól tanultam meg úszni,
- holnap Maradj talpon! válogatásra megyek.

Hogy kinek küldöm tovább?
Na itt a bökkenő! Már annyian megkapták, nem akarom ismételgetni. Mindenkinek adom sok-sok szeretettel, aki rendszeresen látogatja a blogomat.

2012. febr. 12.

Vidám, színes, hangulatos

Megszületett végre a lámpa, kisebb-nagyobb nehézségek után. Valószínűleg nem is voltam mostanában kellően szorgalmas, de vannak napok amikor az ember fia egy kicsit lustább a megszokottnál. Felkapcsoltam és boldog mosollyal figyeltem a színeket. Mielőtt a talpa is elkészült volna az üveget már ráhúztam egy izzóra. Látnom kellett! Viszont még nem tudom milyen fénye lesz este. De hamarosan azt is láthatom! A fiúk szobájába fog kerülni, meleg fényével vidámabbá teheti a téli estéket. Eredetileg nem ilyen talpat terveztem, de azt hiszem pont ez az egyszerű illik igazán hozzá. Kár, hogy a kép nem adja vissza igazán a piros üveg igazi színét akárhogy fotózom.



Kedves Latinka és Vegazus! Mivel ti adtátok az ötletet, tisztelettel megkérlek bennetek a névadásra.

Ígértem egy apró játékot is. Tippeljétek meg mennyi időmet vette igénybe az elkészítés! Vágás, csiszolás, fóliázás, forrasztás, talp, villanyszerelés. Próbáltam pontosan feljegyezni a munkaidőt, hogy korrekt adatom legyen. Egy számot kérek, percben. Aki a legközelebb lesz kap egy tocsa-t. Sok időt nem adok rá, hiszen ez egy igazán egyszerű feladat, nincs benne semmi csalafintaság. Legyen a határidő Valentin nap éjfél.

2012. febr. 1.

Lámpa a karnevál jegyében


Már jó ideje nem írtam, nem jelentkeztem. De azért itt vagyok. Mostanában csak figyelő üzemmódban. Szeretek új dolgokat mutatni nektek, de most nem készült semmi ilyesmi. Legalábbis ami most van születőben, még nem teljesen kész. Ha jobban belegondolok, még félig sem. Ez lesz az a bizonyos 2012. év első alkotása. Amit Latinka és Vegazus ihletett. Érdekes számomra, hogy bár még ezt sem fejeztem be, már a következő is kezdi befészkelni magát a gondolataimba. Ahhoz pedig Perl-Eni adta az ötletet. Ő eddig ezt nem tudta, majd ha készen lesz megmutatom, és rá fog ismerni. Persze csak ha el tudom készíteni! De azért én optimista vagyok, tehát sikerülni fog. Viszont kellene hozzá szert tennem egy megfelelően levágott szőlőtőke darabra. Szőlőtőke és Tiffany üveg? Együtt? Lehet hogy ez már kicsit erős! Legalábbis bátor elgondolás. Bár Eger környékén elég sok a szőlőtőke, azért mégsem állhatok neki kivágni egy tőkét valaki szőlőjében. Na mindegy, valamit majd kitalálok! Most remélem jól felcsigáztam az érdeklődéseteket. Türelem, majd minden titokra fény derül. Most térjünk vissza a lámpára. Alakul, alakulgat. Két mintás oldala lesz. Egy egyszerűbb visszafogottabb maszk és egy színesebb. Sajnos a fűrészgépem továbbra sincs itthon, ezért a talp készítése is nehezebb lesz, de erre is van vészforgatókönyvem. Itt tartok most.


Hogy hol fogok tartani hétvégén? Tervezem az üveg összeállítását, a talp készítését, hogy utána már csak a villamos szerelvényezés maradjon hátra. De addig még annyi minden történhet...

Hohó! Most jut eszembe, hamarosan tocsa szerzési lehetőség lesz. Az elkészült lámpa bemutatásakor, a lámpához kapcsolódóan teszek fel egy cseppet sem csalafinta kérdést. Egyszerű kérdés, egyszerű válasz, egy nagyszerű tocsa-ért. Ami még valamikor jól jöhet valakinek.