Karácsonyi előzetes

Legutóbb beharangoztam a készülő lámpánkat, és bemutattam az angyalkáimat. Annyi szépet írtatok -hízott is a májam rendesen- amit nagyon köszönök itt is. Többen is azt mondták mostanában, hogy jön a Karácsony, méghozzá rohamléptekkel. Én ettől annyira pánikba estem, hogy félretettem a lámpát egy kis időre (bár már befóliáztam), és tervezgettem egy-két kis gyertyatartót. Sajna eléggé hasonlítanak Andi műveihez, de azt hiszem ezek a formák egyszerűen örök és megunhatatlan minták, minden változtatás csak ronthat rajtuk. Nekem is meg kellett terveznem őket, aztán elrohantam színes gyertyákért. Tegnap pedig elkészítettem a kis tartókat. Azért is siettem, mert ma mentünk rokonokhoz, temető, stb. tudjátok hogy van ez. Ők kapták ajándékba, és nagy sikert aratott a körükben.

Búcsúzóul pedig csak annyit mondok, ne lankadjon a figyelmetek, hamarosan megint lehet tocsa-t szerezni, és ki tudja... jöhet még nagyobb játék is.

Kell egy kis hangulatfény!

Nemrég elkezdtem készíteni egy lámpát. A hálószobánkban lesz a helye. Pontosabban kettő is lesz majd, de hát csak sorjában. Kis fali lámpa az ágy fölé a falra. Még nem döntöttem el négy vagy öt oldalú lesz-e? Eredetileg ötre gondoltam, de azóta úgy vélem, lehet hogy elég lesz négy oldal is. Jelenleg négy oldal vár a sorára. Ha kell megcsinálom az ötödiket is.

Megmutatom nektek a tervet. 

Itt tartok most.

 Na jó! Kicsit előbb, mert mind a négy oldal összecsiszolása elkészült már.

Azért közben, hogy ilyet is csináljak, készült két kis angyalka! Mondják a tapasztalt Tiffany-sok, a karácsonyt nem lehet elég korán kezdeni. Valószínűleg igazuk is van, de nekem még csak erre futotta az időmből.

Majd lesznek még társaik, terveztem egy szép kis karácsonyi díszt is (most az az egyik kedvencem), de előbb a lámpa. Mert kell egy kis hangulatfény!

Vége, vége, vége!

Egy újabb kicsike játék ért véget. Egyik-másik megjegyzésen jót mosolyogtam, na nem azért mert nevetséges ötletetek volt, hanem jópofákat írtatok. Arról pedig, hogy valaki "hülyeséget" ír, az a véleményem - hogy ha én lennék Besenyő M.M.J.T. István, aki nem vagyok, azaz Besenyő Mindig Mindent Jobban Tudó István, ő azt mondaná, "ez kérem, hülyeség!" -, én ilyet nem mondok. Tisztelem mindenki véleményét, ezen a blogon mindig demokrácia lesz, fontos számomra mindannyitok gondolata. De azért akkor is jól szórakoztam!
Most már látom, nem is volt ez olyan könnyű, mint ahogyan én azt előre hittem. Nem volt a mérethez viszonyítási alapotok. De ez nem volt szándékos, ilyen fotót készítettem és arra nem is gondoltam akkor, ebből még játék is lesz.
Ennyi bevezető után végre kinyögöm, mi is ez? Igen!

Ez bizony távirányító tartóként hasznos része nappalinknak. Nem tudom nálatok vannak-e problémák a távirányítókkal, nálunk mindig el-el tűntek. Állandóan keresni kellett valamelyiket, de mióta van ez a kis tartó, nem kell velük bújócskázni. Nagyon praktikus dolog. Arról nem beszélve mennyivel rendezettebb így, hiszen az asztalon sincsenek szanaszét.
Egyetlen helyes megoldás érkezett, mégpedig Cinella volt nagyon ügyes, így övé a tocsa.
A többiek se szomorkodjanak, majd legközelebb újra nekifuthatnak egy másik játéknak.
Addig is szép napokat kívánok!

Játsszunk!

Néhány újabb kedves olvasóval bővült a blogom, sok szeretettel üdvözöllek benneteket Blithe, Ilumilu, Barbi, Zsófi és Csilla. Remélem sokáig tudok majd számotokra is érdekes dolgokkal szolgálni! Mivel a legutóbbi játékon senkinek sem sikerült tocsa-t szerezni, itt az újabb lehetőség.

Ezt a valamit augusztusban készítettem. Találjátok ki miért? Ezzel tulajdonképpen azt is kitaláljátok, mi ez? Úgy gondolom, nem lesz nehéz. Jó kis alkalom a könnyű tocsa szerzéshez. Hiszen tudjátok, csalafinta is leszek még! De nem most! Egyszerű kinézete ellenére azért nem is volt olyan könnyű elkészíteni. Saját használatra készült és jól bevált. Bárki aki kitalálja, kap egy tocsa-t. Az ezt megelőző játéknál volt aki lemaradt, remélem most minden játékoskedvű olvasóm időben felfedezi a lehetőséget. A határidő pedig október 15. éjfél.

Tükröm, tükröm...

Megszületett az első tükröm. Az elmúlt hét végén. Egy kicsi, asztalra állítható tükröcske. Olyan mint egy fényképtartó, legalábbis hasonló. Próbáltam nem túl harsány színeket keresni, amik jól mennek szinte bárhová. A barna szinte alap nálunk, hozzá még egy kis lila néhány árnyalatban. Azt hiszem nem is lett rossz.

Hogy mi készül legközelebb? Nem tudom. Jutka szeretne valami szívecskés mécsestartót, lehet hogy az. De majd meglátjuk milyen megérzéseim lesznek, milyen lesz a kedvem, mert az az igazi, amikor csak úgy jön valami. Amit úgy érzek, hogy meg kell valósítani.

Édesszájúak vagyunk

Azt már tudjátok, hogy a Tyffany-t nagyon szeretem, időnként asztaloskodom, de vannak még más oldalaim is. Mivel Jutka hét közben keveset van itthon, hétvégén sokat robotol a lakásban, főként a konyhában. Mi próbálunk segíteni, de nem mindig sikerül, időnként nem vagyunk kellőképpen lelkesek. Bár eléggé háziasak vagyunk hárman fiúk, azért nélkülözhetetlen a női kéz. Ma is így történt, én inkább készítettem egy újabb Tiffanyt-t, amit majd legközelebb mutatok meg. Viszont ilyenkor már nem nagyon akarom azzal terhelni, hogy még süssön is, ezért néha én készítek valamit, leginkább azért, hogy örömet szerezzek neki. Figyelgetem a blogokat, sok érdekes, finom receptet látok, de azért ahhoz kell egy adag bátorság, hogy egyik-másikhoz nekikezdjek, pedig szoktam főzni. A múltkor például annyira megtetszett Mrssame egyik sütije, hogy nekifogtam. Pontosabban Jutka sütötte a piskótát, a többit meg én próbáltam meg. Hát mit mondjak? Köszönő viszonyban sem voltak egymással. Inkább somlóiként készült el, mert a krém hígabb lett a kelleténél. De isteni finom lett!
Ma újra gondoltam, készíteni kellene valami egyszerűt, amit férfiember is könnyen összedob. Így sikerült.

A receptre nem vesztegetek időt, egyszerű puding. Alul puncs, aztán egy kis olvasztott csoki, vanília puding és megint csoki, tejszínhab és újra a megunhatatlan csoki egy csepp rummal bolondítva. Nézzétek el, hogy nem vettem elő a tortadíszítőt, de férfiasan bevallom, nem volt kedvem utána elmosogatni még azt is.

Díjat kaptam!

Vegazustól kaptam a díjat, aminek nagyon örülök, és itt is újra megköszönöm. A díjat a szép és valami pluszt adó blogok kapják. Büszke vagyok hogy ilyen gyorsan kiérdemeltem.

A díjat tovább lehet adni, és én élek is a lehetőséggel. Akik blogja rövid idejű pályafutásom alatt meghatározóak számomra:
Tiffany-Andi - Tiffany-Andi kreatív
Tiffanylda - Tiffanylda

és akik blogja különösen érdekes nekem:
Edina - Edina szappanjai
Ilumilu - A két kezem öröme

és aki már megkapta a díjat, de tőlem is meg kell hogy kapja, hiszen egyik kedvencem:
MrsSame - Kalandozásaim

Fogadjátok szeretettel!